2. European Hornbeam/ Carpinus betulus
The species occurs across much of the temperate regions of the Northern Hemisphere.
The common English name hornbeam derives from the hardness of the woods (likened to a horn).
(Appearance)
Hornbeams are small, slow-growing, understory trees with a natural, rounded form growing as tall as wide; the exemplar leaves are deciduous, dark-green, alternate and simple with a coarsely-serrated margin, varying from 3 to 10 cm in length. In autumn, leaves turn various shades of yellow, orange and red. Trunks are typically smooth and dark gray with muscle-like fluting.
(Product)
As with other members of the birch family, hornbeam flowers are wind-pollinated pendulous catkins, produced in spring. Male and female flowers are on separate catkins, but on the same tree, thus, it is monoecious. Female flowers give way to distinctive clusters of winged seeds that resemble the hops-like seeds of ironwood.
(Fun fact)
The Hornbeam has very dense, hard wood that is often used for tool handles, longbows, walking sticks, and golf clubs. This tree is sometimes called “musclewood” due to the muscled appearance of its bark. Like the beech, the hornbeam does not shed all of its leaves in winter, so provides shelter throughout the cold winter months.
Back to the menu of the learning path
2. Gyertyán/ Carpinus betulus
A faj megtalálható az északi félteke mérsékelt égövi régióinak nagy részén.
A gyertyán közkeletű angol elnevezését—hornbeam—a fa keménysége miatt kapta, mivel a szarvhoz hasonlítják.
A gyertyánok vékony, lassan növő, természetesen lekerekített formájú fák, amelyek magassága és szélte is azonos; az alsó lombkoronaszintet alkotják. Lombhullató fa, levelei sötétzöldek és egyszerűek, az ágakon váltakozva helyezkednek el, széleik durván fogazottak. Hosszuk 3-10 cm lehet. Ősszel a levelek sárga, narancssárga és vörös árnyalatúvá válnak. A törzse jellemzően sima és sötétszürke, izomszerű hosszanti barázdákkal, melyek végigfutnak a törzsön, ágai vékonyak.
A nyírcsalád többi tagjához hasonlóan a gyertyán virágai is tavasszal termő, szél által beporzott, csüngő barkák. A hím és nőstény virágok külön barkákon, de ugyanazon a fán vannak egylaki növény. A nőivarú virágok helyet adnak a szárnyas magvak jellegzetes csoportjainak, amelyek némileg hasonlítanak a komlóra.A gyertyán nagyon nehéz, kemény fa, melyet gyakran használnak szerszámnyélhez, íjakhoz, sétapálcákhoz és golfütőkhöz. Ezt a fát kérge izmos megjelenése miatt angolul „izom fának” is nevezik. A bükkhöz hasonlóan a gyertyán sem hullatja le minden levelét télen, így sok állatnak ad menedéket a hideg téli hónapokban.
