Gárdos Bernadett, kommunikációs projektvezetőnk írása
– Őfelségének az előadás? – Ki tudja… Őfelsége a spanyolok ellen indult háborúba. Szünet után elment. – Akkor most… mi lesz a Tartuffe-fel? – Megmondtam. Betiltva. – Betiltva.
…
– Azért az a rész, mikor Tartuffe ugrál a székkel, nagyon mulatságos volt… – Nekem meg az volt a legjobb, amikor az Orgon meg a Dorine veszekedtek. Jó színészek ezek, sikerük volt a közönségnél, de ez akkor is megengedhetetlen! Az ilyet be kell tiltani!
A Javne Színház idén Shakespeare, Gogol, Csehov művei és Bulgakov: Mester és Margaritája után Molière: Tartuffe című drámáját mutatta be a 6Szín Teátrumban június 16-án és 17-én. Balla Margit idei rendezésében összeérnek korok és alkotók: Molière drámájához egy keretjáték született, amelyhez Bulgakov Molière-ről szóló drámája adta az ihletet.
Tartuffe beszélő név: álszentet, képmutatót jelent. Eredeti bemutatója 1664-ben volt Versailles-ben, XIV. Lajos udvarában, amin az akkori képmutató hatalmasságok megsértődtek és az előadást betilttatták. A magát gazdag emberekhez behízelgő, őket orruknál fogva vezető, cselszövő kalandor alakja mindmáig újabb és újabb művekben bukkan fel, és jelleme nem változik. Mint ahogy nem változik a művészet szókimondásának és a mindenkori hatalmasságok képmutatásának konfliktusa sem.
Ha egy színpadi mű az elejétől a végéig egy szalonban játszódik, ahol nincs más, csak egy asztal és néhány szék, ott a nézők kíváncsiságát az elhangzottak tudják felkelteni.
Ha egy lelkes és színházszerető társulatban a legfiatalabb szereplő tizenegy éves, a legidősebb tizenkilenc, ott nagyon komoly elkötelezettség, teherbírás és rengeteg befektetett energia kell ahhoz, hogy az előadás közben mindez ne tűnjön fel.
A Javne Színház társulatának idén is sikerült megteremteni a varázslatot, ahol a szereplők között eltűnik életkor és testmagasság különbsége, értelmet nyer, hogy Tartuffe miért beszél versben, míg a többiek prózában (Petri György fordítása elhagyta az eredeti verses szöveget, csak a címszereplőnek hagyta meg), és a keretjáték áthallása még időtlenebbé és szórakoztatóbbá tette az előadást.
Köszönjük nektek!
Szereplők:
XIV. Lajos – Héber Samu
Érsek – Török Lea
Lully – Pál Izabella
Prédikátor – Rádics Simi
Molière – Gergely Liza
Pernelle-né – Bán Szonja
Elmira – Nyíri Sára Lujza
Cléante – Biró Simon
Mariane – Korbély Kíra
Dorine – Gergely Liza
Damis – Héber Samu
Orgon – Rádics Simi
Tartuffe – Vogronics Roland
Valér – Endrődi Léna
Kellékes és ajtonálló – Hegyesi Miki
Lojális úr – Pál Izabella
Rendőrtiszt – László Leila
Díszlet és jelmez: Békefi Dóra, Balla Margit
A rendező munkatársa: Békéssy Judit
Rendezte: Balla Margit
Fotók: Hajdú Anita
