Character Journey Project

Character Journey Project

Összeállította: Lévay Zsuzsa

Az ötlet és a célok

A projekt ötlete a COVID karantén ideje alatt született, az Insights to English1 weboldal egyik projektje ihlette. Lényege, hogy a gyerekek a képzelőerejüket használva eljuthassanak olyan helyekre, tapasztalhassanak olyan élményeket, melyeket a bezártság miatt nem tudnak, és eközben fejlődjenek angolból. Célja az, hogy az adott tananyag legfontosabb nyelvtani és szókincs béli elemeit beszédben is gyakoroljuk, és emellett a gyerekek az „avatárjaik” segítségével legyőzzék az általuk kijelölt/kitalált akadályokat, melyekbe angol nyelvi feladatokat burkoljuk. 

Az ajánlott korosztály a 13-18 évesek, B2 nyelvi szinttől.

A projekt menete

A tananyag négy szakaszra oszlik, a végén projektzáró teszttel. Minden szakasz végén beadandó feladattal zárul. Ezek közül néhányat csatolok.

Az első szakaszban az avatár múltját és adottságait kellett leírni, először vázlatosabban, a saját aktív szókincsüket használva, majd a szakasz végére összefüggő szövegként, változatos szókincset és múltidőket alkalmazva. Ennek a beadandó feladatnak ’Character Journey-Beginnings’ a neve, és rengeteg beszélgetés, rajzolás, páros és csoportmunka eredménye, különösen azoknál a gyerekeknél, akik úgy döntöttek, avatárjaik élettörténete összefonódik majd. A csoport és páros munka során tanácsot adtak egymásnak, javítgatták, és egyéniséggel látták el avatárjukat. Az első félévben tanult több mint 200 melléknév aktív használata és a múltidők gyakorlása volt a nyelvi cél.

A második szakasz a „Future forms”, a jövőidők elmélyítésével foglalkozott. Ezeket összehasonlító, részletesebb módon ezidőtájt tanulták a gyerekek a tankönyves óráikon. A beszédfejlesztő órákon a gyakorlás a projekt része lett, méghozzá egy „Roadmap”, jövőterv megalkotásán keresztül. Itt a gyerekek a biztos-bizonytalan, tervezett-spontán jövőbeli eseményeket írták le, melyeket avatárjaik átélnek majd. Annyi kötöttség volt, hogy valahol kell találkozniuk egy „mentor” jellegű karakterrel, és kell, hogy legyen egy önismereti és egy végső, nagy kihívás a tervben. Az itt született beadandók a Google Draw programmal készültek, és előadást is kellett tartani az ábrák alapján a csoporttársaik előtt. Az előadások után feltettek egymásnak 2-3 kérdést, ahol szintén a jövőidők közti használat béli különbségekre kellett külön figyelni.

A harmadik szakasz a kötőszavak használatáról, az összetett mondatokról, a koherens szövegalkotásról szólt, és egy kicsit az emelkedettebb nyelvezet használatáról. Ebben a szakaszban irodalmi művekben fellelhető szereplő leírásokat tanulmányoztunk. A sok olvasás rávezette a gyerekeket, hogy a leírások nem csak a külső és belső tulajdonságok megemlítéséből állnak, hanem a szereplő másokra gyakorolt hatása, a környezete, a mozgása, a szokásai is hozzájárulnak a róla alkotott képhez. A beadandó címe „Literary Character Description”. Az általunk olvasott irodalmi művek részletei közül néhányat itt találnak példaképpen, volt köztük modern és klasszikus szépirodalom, valamint népszerű irodalmi művek. Összesen 25 részletet olvastunk és beszéltünk meg órán. Ez volt az önismereti kihívás is egyben, ahol az „avatárok igazán megismerték magukat”.

Vladimir Nabokov, Lolita

” … Her skin glistening in the neon light coming from the paved court through the slits in the blind, her soot-black lashes matted, her grave gray eyes more vacant than ever.”

Mikhail Bulgakov, The Master and Margarita

“And then the hot air congealed in front of him, and out of it materialized a transparent man of most bizarre appearance. A small head with a jockey cap, a skimpy little checked jacket that was made out of air … The man was seven feet tall, but very narrow in the shoulders, incredibly thin, and his face, please note, had a jeering look about it.”

F. Scott Fitzgerald, The Great Gatsby

“He smiled understandingly-much more than understandingly. It was one of those rare smiles with a quality of eternal reassurance in it, that you may come across four or five times in life. It faced–or seemed to face–the whole eternal world for an instant, and then concentrated on you with an irresistible prejudice in your favor.”

Rudyard Kipling, The Jungle Books

“A black shadow dropped down into the circle. It was Bagheera the Black Panther, inky black all over, but with the panther markings showing up in certain lights like the pattern of watered silk. Everybody knew Bagheera, and nobody cared to cross his path, for he was as cunning as Tabaqui, as bold as the wild buffalo, and as reckless as the wounded elephant. But he had a voice as soft as wild honey dripping from a tree, and a skin softer than down.”

J. K. Rowling, Harry Potter and the Sorcerer’s Stone

“A giant of a man was standing in the doorway. His face was almost completely hidden by a long, shaggy mane of hair and a wild, tangled beard, but you could make out his eyes, glinting like black beetles under all the hair.” 

A negyedik szakasz a mentorral való találkozás, az útmutatás kérése volt, melynek nyelvi célja a feltételes módok természetes használatának elősegítése. A második szakaszban eltervezett kihívásokra itt lehetett készülni, tanácsot kérni, végig venni a lehetséges kimeneteket. Párokban és kis csoportokban rengeteg feltételes módú kérdést tettek fel egymásnak órán, és együtt kitalálták, milyen kérdések és válaszok viszik előre az avatárt a történetében. A beadandó egy beszélgetés volt videóra felvéve, vagy hangfelvételen, melyet az avatár és a mentora folytattak. Változatos megoldások születtek. A nyelvhelyességen itt úgy dolgoztunk, hogy a végleges kérdéssorokat órán együtt javítottuk ki és magyaráztuk el, ha kellett.

Végül a „témazáró dolgozathoz” is eljutottunk. Ez volt az avatár nagy kihívása, ha a diák teljesítette a feladatokat, az avatár is legyőzte nagy ellenfelét, és teljesítette kitűzött célját. A témazáró egy nagy nyelvi társasjáték volt, saját tervezésű poszter. A lényege az volt, hogy mind a négy szakaszban tanult nyelvtan megjelent a feladatokban és az avatároknak bélyegzővel kellett ezeken végig haladni, megoldani és eljutni a célig, ahol megünnepelhették magukat egy rajzzal és győzedelmes felkiáltással. A feladatok páros és egyéni munkát is tartalmaztak, a páros feladatok megoldásait mindketten felírhatták a poszterre, így léphettek tovább; míg az egyéni feladatok megoldásait én ellenőriztem. Ha helyes volt, léphettek tovább, ha nem oldalvágányra kerültek, ahol több ilyen jellegű gyakorlófeladat várt rájuk (a nyelvi feladatok, az olvasmányok külön lapokon voltak. Óra végéig el kellett jutniuk a célhoz. Itt találnak képet a poszterről.

A beadandókból is látszik, hogy mennyi munkát tettek a gyerekek ebbe a projektbe, és a nyelvi célt is sikerült elérnünk, egyesek esetében túlteljesíteni. Az itt leírt állomásokba bármilyen nyelvtan vagy szókincs feldolgozása behelyettesíthető, amit a gyerekek tankönyvben már átvettek, és most a használt nyelvbe ültetnénk át.

Példák tanulói megoldásokra:

Második szakasz: Roadmap (Student A, 16)

Harmadik szakasz: Literary Character Description (Student B, 15)

“Linda

There are people in our dreams, who’s only role there is to be one of the crowd. We don’t see their faces, we don’t know their names, but they are there and we can feel it.

These people start existing, when they appear in our dreams, and stop existing, when our dream ends. Most of the time. Because some of them are not satisfied with their fate. They want more. They want a life, and they want to have dreams themselfs.

There is a little village somewhere in the world, where those dream-people go, who want to have a chance to try normal life. However, no matter how hard they try, it will never be normal.

Linda is a 15 year old girl living in that village. One day, she just appeared in the middle of a field, next to the village, on a beautiful, starry night. It was 15 years ago. She was 15 when she got there. No, dream people never grow older. However they don’t live forever. At one point they start fading, and the wind blows them away. Sometimes, when she is not paying attention, she starts becoming one with the air around her. She would look at her hand, and see it fading away. She has to focus on herself badly to come back. With this in mind, it is not surprising what her biggest fear is; it is that one day she would just fade away before she did something meaningful.

She is a student, but not in a normal school. Due to their limited time, dream-people don’t spend years and years behind the school-desk. They have a huge library, where everyone can find the knowledge they need. Linda loves spending time there. She has no idea what she wants to do with her time in normal life, hence she studies, and studies, and thinks a lot.

She lives in a small, blue house, which was built around a tree. By that I mean there is a huge tree in the middle of the house. On hot, summer nights Linda walks to the field, lies down in the grass, and watches the stars until she falls asleep, or plays with her rubik’s cube.

She had that rubik’s cube since the day she appeared in the field. It was the first thing she saw, it was right in her hand. It is not a normal rubik’s cube tho. It is all black, every little cube in it. She is strongly attached to it, you can see her playing with it every time. Sometimes she suddenly cries out: ‘Yes, solved it!’ which everyone finds weird. Actually, when she does that she is not thinking about the cube, she is thinking about a totally different problem.

People usually find her strange. She is a mysterious person for sure, you never know what she is up to. Probably that is the reason, she doesn’t have many friends. She has only three of them.

The first is Athena, a wise, always calm and kind girl living in the village. They have such a strong relationship, she is more like a sister to her. Linda’s second friend is a tiny little purple owl.

She follows Linda everywhere, you can usually see her sitting on Linda’s shoulder. Her third friend is the rubik’s cube. Well, she is not a social person, more like the solitary type.

Her story starts on a sunny summer day, when she visits Athena…”